Orbán Anita, a Tisza leendő külpolitikájának egyik kulcsszereplője arról beszélt, hogy egy új kormány első külpolitikai feladata a kapcsolatok rendezése lenne Lengyelországgal, az Európai Unióval és a nyugati szövetségi rendszerrel. Szerinte Magyarország helye egyértelműen Nyugaton van, véget kell vetni a „kompország” politikának, és újra megbecsült EU-tagként kell működni.

Az interjúban elhangzott, hogy Orbán Anita fiatal korában rövid ideig a Heritage Foundationnél gyakornokoskodott, de később más utat választott. 2010 és 2015 között a külügyben dolgozott, elsősorban energiapolitikával foglalkozott, majd Szijjártó Péter érkezése után távozott, mert nem tudott azonosulni az új iránnyal, különösen az orosz energiafüggés erősítésével.

A Tisza külpolitikája szakítana az állandó vétópolitikával, amely Orbán szerint nem nemzeti, hanem oligarchikus érdekeket szolgál. Céljuk az EU-s együttműködések helyreállítása és az uniós források hazahozatala, amelyeket jelenleg a korrupció miatt tartanak vissza. Ukrajnával kapcsolatban egyértelműen Oroszországot nevezi agresszornak, támogatja Ukrajna szuverenitását, de nem szállítana fegyvereket, és nem támogatja a gyorsított EU-csatlakozást.

A választás után az első diplomáciai lépések Varsóba, Bécsbe és Brüsszelbe vezetnének, valamint Kárpátaljára. A külügy működését áramvonalasítanák, megerősítenék az informatikai biztonságot, és megszüntetnék a pazarlást, valamint azt a gyakorlatot, hogy a nagykövetségek „kifizetőhelyként” működjenek.