Városlista
2019. december 9, hétfő - Natália

A városról

Orosháza

A kezdetektől 1744-ig
A település története az újkőkorig nyúlik vissza, melyet a környéken talált régészeti leletek igazolnak.
Első lakói között a kutatók az ún. Körös-kultúra képviselőit tartják számon.
A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, Nagytatársánc. Itt, az Ős-Maros hordalékkúpján találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba. A tatárjárás pusztítása után lassan ismét benépesült a környék.

Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az - "a" birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele.
Maga az Oros személynév az "úr" köznév kicsinyítőképzős alakja - a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd megyéhez tartozott, annak XV. századi végleges megszüntetése után került Békés megyéhez. Levéltári források szerint 1517-ben már Orosházi Tóbiás nevű hallgató tanult a Krakkói egyetemen, Orosházi András pedig 1555-ben Váradi kanonok volt.
Egy, a Mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát, mint egy Békés Megyei uradalom központját említi, tulajdonosai ekkor a Komlóssyak voltak.

A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott - az itt lakók a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek a nagyobb biztonságot jelentő királyi Magyarországra.