A megoldás egy, a jószágok szárnyredőjébe helyezhető chip, amelyet a feltalálók szabadalmaztattak.

A „csipchip” megalkotása négy Békés megyei szakember nevéhez fűződik: Turcsán Zsolt (Mezőkovácsháza), Kreizinger Ferenc (Orosháza), Gabnai István (Orosháza) és Hack István (Gyula) a jelenleg is működő állami nyilvántartásban, adatrögzítésben tapasztalható hiányosságok megoldása érdekében fejlesztették ki találmányukat, amelyhez hasonló még sehol sem működik a világon. Nemrégiben megtörtént a rendszer szabadalmaztatása is. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az alábbi címen adta ki a Használati Mintaoltalmi Okiratot: „Berendezés jelölőeszközöknek jelölendő állat egy testrészére való felhelyezésére”.

Az ötlet tulajdonképpen onnan indult, hogy a libázási szezonban sok gazda szembesül azzal, hogy lopják a libákat, több-kevesebb kár éri őket. S ha meg is lesz a tolvaj, a gazda nehezen tudja bizonyítani, hogy az a liba az övé, hiszen egyik olyan, mint a másik. Jelenleg papíralapú a baromfikkal kapcsolatos minden információ. A leírtak egy része nem is biztos, hogy valós tényeken alapul. A hatóságoknak nincs naprakész információja arról, hogy például a kikelt szárnyasok hol nőttek fel, milyen tápot ettek, mikor és milyen gyógyszert kaptak – vázolta az előzményeket Turcsán Zsolt, a kutatás témavezetője.
A tudományos kutatások eredményeképpen ma már minden egyes, a Földre érkező elemi részecskéről meg tudják állapítani a tudósok, hogy melyik csillagról érkezett, ám az asztalunkra kerülő élelmiszerek származásáról, összetételéről legtöbbször fogalmunk sincs, s az adatok beszerzése nehézségekbe ütközik – állította.

Az utóbbi időkben elég sok élelmiszerrel kapcsolatos botrány látott napvilágot. A baromfiknál maradva: közismert például a dioxinos csirkék esete, vagy a madárinfluenza. Utóbbi első hazai káreseményénél az intézkedések meghozatalának pillanatában a hatóságoknak nem állt rendelkezésére megfelelő adat, hogy az adott körzetben hány szárnyast érinthet a betegség. Ha a négyünk által kidolgozott chipes rendszer akkor már működött volna, valószínűleg a káresemény is lényegesen kisebb.

A szárnyasok életútjának nyomonkövetésével kapcsolatos projekt megvalósításához pályázati pénzt is nyert a szabadalom tulajdonosa, a PSS Plusz Kft., melynek egyik ügyvezetője Turcsán Judit. A projekt szakmai kidolgozását 2009-ben kezdték. A kutatások eredménye a „csibechip” és a szoftver. „Kidolgoztunk egy chipet, amelyet a naposcsibék, kacsák, libák szárnytőredőjébe lehet helyezni egy speciális berendezés segítségével, ahogy kijönnek a keltetőből” – mondta a lapnak Turcsán Judit. A chip egy kódot tartalmaz, amelyet szoftveren is tárolunk. Ettől kezdve a baromfival kapcsolatos összes adat a szoftverre kerül, hozzárendelve a kódhoz. A szabadalom újdonsága a szoftver és a berendezés, az, hogy napos korban kapják meg a chipet (ekkor 6—8 dekagrammosak), s ez a művelet nem tart tovább, mint 5—10 másodperc. A rendszer révén tehát nyomonkövethetővé válnának a baromfik.

A „csipchip” a hatóságok számára is hozzáférhető lenne. Általa megszüntethetővé válna az illegális baromfihús-behozatal is, melyre minden erőfeszítés ellenére többször is volt példa az elmúlt években. Ez a hazai termelők számára is védelmet jelentene, nem utolsó sorban a fogyasztóknak – állítják a fejlesztők. A világon jelenleg nincs hasonló példa baromfijelölésre. A kutatócsoport első lépésben a magyar államnak ajánlja fel a szabadalmat. A „csipchippel” kapcsolatban a kutatóknak jó néhány publikációja jelent már meg itthon és külföldön.