...fiatalok számára rendezett nyílt fórumon péntek délután.

A program előkészítése során tizenkét olyan iskolát választottak ki, ahonnan sok diák kerül a szegedi egyetemre. Közülük kilenc magyarországi, a dél-alföldi régióból a Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény, valamint két zentai és egy szabadkai gimnázium képviseltette magát. Tavaly ősszel a szaktanárok és igazgatók segítségével kezdték meg a válogatást. Először hetven főt delegáltak az iskolák, a „vizsgáztatások” során szűkült a kör huszonhétre, majd közülük választották ki azt a kilenc diákok, akik a kilenc Nobel-díjast bemutathatták, illetve két főt tartaléknak. A 9 diák közé került be Skita Renáta 11.A osztályos tanuló, aki Sir Richard Timothy Hunt munkásságát ismertethette a fórum résztvevőinek. Szabó Melinda és Szűcs Lilla pedig kérdést intézhetett a tudósokhoz. További tizenöt diákunk pedig jelen lehetett a fórumon. Elsősorban a tudományok iránt érdeklődő, angolul jól beszélő diákok képviselték a Táncsics iskolát. Munkájukat segítették és a fórumra elkísérte őket Dr.Ráczné Kristóf Ildikó, Gabnai Edit tanárnő és Kiss László tanár úr.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójára emlékezett 2012. március 26-án a Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény Székhelyintézménye. A rendezvény szorosan kapcsolódik a pár nappal ezelőtt, a Szegedi Tudományegyetem által szervezett nagyszabású programsorozathoz, melyen az iskola is részt vett.

Blahó János főigazgató bevezetőjében hangsúlyozta a megemlékezés mellett a példaállítás fontosságát, melyre a jelenkor Nobel-díjasaival való találkozás óriási lehetőséget adott. A műsor kezdeteként a szegedi rendezvényen résztvevő diákok beszámolóját hallhattuk.

A folytatásban elhangzott Szent-Györgyi Albert: Psalmus Humanus című verse, végül Sári Zsuzsa, a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának vezető szerkesztője Szent-Györgyiről készült portréfilmje zárta az ünnepi műsort.

A kérdések nem pusztán az előadók tudományos munkásságára irányultak több előadót is megkérdeztek arról, hogy mit csinálnak szabadidejükben, mi a hobbijuk. Ada E. Yonath, aki az első izraeli Nobel-díjas nő, kérdésre válaszolva elmondta: hobbija az úszás és az írás. A tudományok irányába a természet megismerésének vágya vezette. Aaron Ciechanover arra a kérdésre, hogy mire jobb emlékezni, a tudományos felfedezés élményére, vagy a Nobel-díj átvételére, így válaszolt: benne lenni a tudományban és felfedezni a természet titkait – ez a boldogság hihetetlen forrása. Hozzátette: a tudományhoz valódi szenvedély kell, ez a legfontosabb, ez nem munka, hanem egy olyan hobbi, amit sosem un meg az ember. Többen is kifejtették, hogy a Nobel-díj után nem változott lényegében az életük. Az ismertséggel a személyes kapcsolataik, attitűdjük nem változott, viszont azt többen is pozitívumként emelték ki, hogy ha Nobel-díjasok beszélnek a tudományokról, az a fiatalokat jobban érdekli. Peter C. Doherty azt is elárulta, hogy hogyan lehetünk Nobel-díjas tudósok: „Tégy egy kis felfedezést, szerezz több mint száz tehetséges embert, aki dolgozik rajta és zsebeld be a Nobel-díjat.”
Természetesen a diákok a tudósok munkásságára is kíváncsiak voltak: Erik Wiesschaust az embriókutatásról, Peter C. Doherty-t a HIV-fertőzés elleni vakcina kutatásról kérdezték.

A 4 napos konferencia előadásokkal, további fórumokkal, a tudomány fájának elültetésével folytatódott a hétvégén.

Az eseményről készült képeket itt tekinthetik meg.