A miniszter megígérte, hogy otthonfelújítási támogatást fognak adni; mint mondta, az NGM és az energiaügyi minisztérium a következő napokban mutatja be ennek a részleteit.

A kormány célja, hogy újraindítsa a gazdasági növekedést 2024-ben, ami 2-3 százalékos GDP (bruttó hazai termék) növekedést jelent, jövőre pedig megduplázza az idei növekedés mértékét, és azt fenn is tartsa - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a győri gazdaságfejlesztési fórumon.

A tárcavezető kiemelte: a növekedés feltétele az, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború, mert annak árnyékában a magyar gazdaság nem tud a lehetőségeihez mérten teljesíteni.

Hozzátette, hogy az idei és a jövő évi gazdasági növekedés záloga a fogyasztás helyreállítása, a beruházások újraindítása, a magas exportaktivitás fenntartása, a munkaerőpiacra belépők számának növelése, az ikerdeficit kordában tartása és a hitelpiaci helyreállítás további támogatása.

Nagy Márton elmondta, hogy tavaly a kiskereskedelmi forgalom több mint 8 százalékkal esett vissza, és a turizmus sem mutatott "olyan jelentős kirobbanó formát", ám az idén februárban már a kiskereskedelmi forgalom és a turizmus is emelkedett. "Pozitív a tendencia, úgy látjuk, hogy a fogyasztás kezd helyreállni" - fogalmazott.

Hozzátette: megvizsgálták, hogy mik voltak a fogyasztáscsökkenés okai tavaly, és a családok 81 százaléka azt jelezte, hogy az infláció miatt csökkentette fogyasztását.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az inflációt azóta letörték, a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett. Az ágazati bérfejlesztések idén is folytatódnak, amik mind hozzájárulnak a fogyasztás növekedéséhez - jegyezte meg.

A magas exportaktivitás fenntartásáról Nagy Márton azt mondta: hosszú távon is törekedni kell a megerősítésére. Növelni kell az exportképes kis- és közepes vállalkozások számát a jelenlegi 15-16 ezerről 20 ezerre, növelni kell a nemzeti bajnokok számát, folytatni kell a külföldi működőtőke-befektetéseket, azok horizontális és vertikális hatását erősíteni kell, emellett fenn kell tartani az exportkomplexitást - ismertette.

A nemzetgazdasági miniszter kitért arra, hogy a beruházások tavaly 4,7 százalékkal estek vissza, a beruházási ráta 26,5-ra csökkent, ám úgy vélte, ez még mindig pozitív, és megjegyezte: ezen belül a lakossági és állami beruházások csökkentek, nem a vállalati fejlesztések. Hozzátette, hogy a közeljövőben több nagyberuházás is "aktiválódni fog".

Nagy Márton a munkaerőpiaci aktivitásról azt mondta, a foglalkoztatási ráta elérte a 81 százalékot, egyre többen lépnek újra a munkaerőpiacra a korábban inaktívak közül. Pozitívnak nevezte, hogy van egy belső átrendeződés a munkaerőpiacon, a közigazgatásban és a védelmi ágazatban csökkent a foglalkoztattak száma, akik a versenyszférába léptek be.

Az ikerdeficit a nemzetgazdasági miniszter szavai szerint már a múlté, ám "folyamatosan figyelni kell".

Kitért arra, hogy a hitelezés aktivitás újraindult, a lakossági és a vállalati hitelek esetében is. A vállalati szektorban erős a felfutás, ami a Baross Gábor hitelprogramnak is köszönhető - mondta, hozzátéve, hogy a lakosság esetében a támogatott hitelek újra elindultak.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a lakosságnál a kamatstop megmarad, de meglátása szerint a jövőben vizsgálni kell a kivezetését. Hozzátette, hogy a kamatstop kivezetése nem veszélyeztetheti a gazdaság újraindítását.