Az első" felvonást" itt olvashatják!

A már korábban megállapított nyugdíjak „korhatár előtti ellátássá”, illetve „szolgálati járandósággá” alakulnak át. Vagyis nem minősülnek nyugdíjnak.
Emiatt az ilyen járandóságot vagy ellátást kapó személyek sem számítanak a jövőben nyugdíjasnak.
S mivel nem nyugdíjasok, nem lehetnek kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók sem.
Mégpedig azért nem, mert a társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó az lehet, aki saját jogú nyugdíjas.
Akik tehát most korhatár előtti nyugdíjasként vállalkoznak, azok jövőre kvázi főfoglalkozású vállalkozónak minősülnek, és eszerint is kell megfizetniük a bérükre a közterheket.
Ez mindaddig nem változik, amíg nem töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt.

2012. januártól már nem lehet megállapítani korhatár előtti nyugdíjat, Ellenben továbbra is lehetőség lesz arra, hogy bizonyos feltételek mellett korhatár előtti ellátásnak nevezett juttatást lehessen kérni. Ezen lehetőség azoknak áll fenn, akik még ebben az évben megszerzik a jogosultságot: Magyarul, ha valaki 2011 november 20-án megszerzi a jogosultságot, és a felmentési ideje 6 hónap, az 2012 május 20-án megy nyugdíjba, de a jogosultságot az idén megszerezte.

Summa-summarum: Ez év december 31-ét követő kezdő naptól alapesetben azok igényelhetnek korhatár előtti ellátást, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint az előrehozott öregségi nyugdíjhoz, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort betöltik, és megszerzik az előírt szolgálati időt.

Szolgálati nyugdíjak:

Az elfogadott törvény alapján az 1955-ben vagy azután született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától a nyugdíjemelés mértékével növelt, de az szja-val csökkentett összegben szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. Magyarul: Adót fizet a nyugdíja után!

Megkötést jelent, hogy a járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel, illetve ha a jogosult önkéntes tartalékosi szerződést köt.

Ezek függvényében ki hogyan „szolgálhat tovább”? Az új szabályok a jövőben a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő. Akinek megvan a harminc év szolgálati viszonya, az a korhatár előtt öt évvel kérheti, hogy nyugdíj előtti rendelkezési állományba sorolják, és ekkortól csak veszélyhelyzetben hívható be. Ebben az öt évben a nettó illetménye megegyezik azzal, amit a rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként kapna.

A másik kivétel azokra vonatkozik, akik betöltötték 52. évüket és huszonöt év szolgálati idővel rendelkeznek, ők ugyanis heti 35 órás könnyített szolgálatot kérhetnek és éjszaka nem oszthatók be.

A kihirdetett törvény szerint a férfiak közül azok jogosultak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra, akik 1950-ben születtek, betöltik a 60. életévüket, és legalább 40 év szolgálati időt szereztek. Ugyanez vonatkozik az 59. életévüket betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nőkre is, esetükben is 40 év szolgálati időt ír elő a hatályos jogszabály.

A törvény célja, hogy senki ne menjen hamarabb nyugdíjba, mint a meghatározott korhatár. Ezért aki előbb kíván élni a „lehetőséggel” kevesebb járandóságot fog kapni. Korózs ezt Malusnak nevezte és így részletezte: Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott korhatár előtti ellátás esetén is feltétel, hogy az érintettek nem állhatnak biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat részükre megállapítják. Magyarul: nem dolgozhat! A hatályos szabályok szerint csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat 37 év szolgálati idő mellett lehet igényelni.

A csökkentés az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára vonatkozóan havonta 0,1 százalék, ha egy évnél kevesebb az eltérés az elvárt 40 évnyi szolgálati viszonyhoz képest. Havi 0,2 százalék, ha kevesebb, mint 2 év, havi 0,3 százalék, ha 2-3 év közötti az eltérés.

Kedvezmény az 1953-ban született nőknek, de csak nekik:

A parlament által múlt hétfőn elfogadott korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló jogszabály azonban egy új passzust is tartalmaz, amely az 1953-ban született nőknek további kedvezményt biztosít.

Az új törvény szerint ugyanis az 1953-ban született nőknek, akik betöltik az 59. életévüket, csak 37 év szolgálati időt kell majd felmutatniuk a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-ig ahhoz, hogy korhatár előtti ellátást igényelhessenek.

Az egy évvel idősebb nőkre nem vonatkozik a kedvezmény, bár ez kérdéses, hogy az 1952-ben született nőkre miért nem vonatkozik az enyhítés. Ők ugyan az életkoruk alapján már 2011-ben elmehettek teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjba, de csak akkor, ha rendelkeztek 40 év szolgálati viszonnyal.

Ha közülük valaki jövőre korhatár előtti ellátást szeretne igényelni, az említett jogszabályok alapján továbbra is 40 év szolgálati viszonyt kellene felmutatniuk. Ez az elvárás azért is érthetetlen, mert a hatályos Tny.-törvény szerint 40 év jogosultsági idő mellett már életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosultak a nők.

A korkedvezményről:

Korhatár előtti ellátást kaphatnak azok a munkavállalók is, akik a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig korkedvezményre való jogosultságot szereznek. A jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny.-törvény 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012-ben van. Akik a jövő évben még nem kérnek korhatár előtti ellátást, azok 2012. december 31-éig szerezhetnek korkedvezményre jogosultságot.

A korkedvezményre jogosult az általános szabályokhoz képest annyi évvel korábban veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, ahány év korkedvezményt szerzett. További éveket lehet nyerni azzal, ha a kedvezményt összevonják az előrehozott, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjjal.

A korkedvezményre jogosító munkaköröket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet sorolja fel, amely 2007. január elsején hatályát vesztette. Ez valójában azt jelenti, hogy nem lehet új munkakörökkel bővíteni a listát.

Mit veszítenek a munkások?

A törvény szerint az részesül korkedvezményben, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez. Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest 2 év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy legalább 6 éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. További 1-1 év jár minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. Na ennek már vége!

Kik igényelhetik a korhatár előtti ellátást?

Azok is jogosultak lesznek a korhatár előtti ellátásra, akik 2011. december 31-ig a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezték. Ugyanez vonatkozik azokra, akik december 31-ig jogosultságot szereznek az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjára.

Korhatár előtti ellátást igényelhet az is, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot e törvény hatálybalépését megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást e törvény hatálybalépését megelőzően írásban megkötötték. Feltétel, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012-re essen, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott öregségi nyugdíjra, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, bányásznyugdíjra, vagy előrehozott művészeti nyugellátásra jogosult legyen.

Jövőre 27 százalékkal emelkedik a korhatár előtti nyugdíjasként vállalkozók közterhe.

A korhatár előtti nyugdíjban lévő és emellett vállalkozó személyeknél jelentős tehernövekedés lesz jövőre. Ezeknek az egyéni és társas vállalkozóknak ugyanis a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mellett a 27 százalékos (munkáltatói járulék helyett belépő) szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetniük.