A szombatonként rendezett mini konferencia most péntekre esett, hiszen ma van a 35. Múzeumi Világnap. A hagyománynak számító Mozaikok c. kiadvány 2010. őszén jelent meg először, mely azóta is több, de rövid témákat mutat be az olvasónak, képekkel, ábrákkal illusztrálva az információkat. Rózsa Zoltán kiemelte azokat a diákokat, akiknek első munkájuk a Mozaikok 6. számában jelent meg először. Az öt fiatal Erostyák Zoltán tanítványai. 2015-ben egy új várostörténeti kiadványt tervez a Múzeum.

A köszöntő beszéd után négy előadást hallhattunk. Elsőként Kovács Edina: „... a magyarok ennyi szeretettel csüggenek az O(ros)hazán…” c. New York-ban élő orosháziakról szólt. Az 1920-as években sok magyar, köztük orosháziak is az USA menekültek egy jobb élet reményében. Földre, házra gyűjtöttek, majd volt, akik haza tértek és voltak, akik a Kánaánt látták Amerikában. A kutatást Erostyák Zoltán kollégájával dolgozta ki, melynek célja, hogy az emigrált orosháziak mennyire tartották meg a magyarságot az USA-ban.

A második előadást Rózsa Zoltán tartotta Egy gasztronómiai különlegesség az Árpád-kori Orosházáról címmel. Az Árpád-kori Orosháza a kutatások szerint „puccos” helynek számított, hiszen fontos kereskedelmi helyek mentén feküdt. A gasztronómiai különlegesség a sütő harang, amit ásatások során találtak és lepénykenyér sütésére használták az Árpád-kori orosháziak. A sütő harang feltehetően a bronzkori Itáliából származik. A ásatások során bukkantak rá egy téglából épített, padlóba süllyesztett kemencére,mely leginkább csak Orosházáról ismert. A kemence és a sütő harangok mennyisége arra utal, hogy egy sütőház volt a faluban, ahová több család járt kenyeret sütni.

Erostyák Zoltán a 1841-es himlőjárványról és demográfiai körülményeiről beszélt. Az 1841-es évben volt a legmagasabb a halálozási arány 1831-1851 között. A különböző himlők többnyire a 0-5 éves gyermekeket, illetve az időseket támadta meg gyógyíthatatlanul. Az akkori orvosok és egyéb egészségügyben dolgozók a vidék rossz kigőzölgésére hivatkozott. Az 1841-es évben több jel is utalt a járvány súlyos kialakulására. Abban az évben nem ment jól a mezőgazdaság, drága lett a gabona, így éheztek az emberek, nyáron pedig aszály volt. Az éhezés legyengítette a szervezetet és az akkori higiéniai viszonyok sem voltak megfelelők egy járvány leküzdésére. A himlő okozta halálozásoktól az népesség nem csak, hogy meg tizedelődött, de sokan el is hagyták a vidék.

Bárdos Zsuzsa Uraim, halljunk szót! Menyegzők, vőfélyrigmusok c. előadásával a vőfélyek tevékenységét mutatta be az esküvő előtt és a lakodalomban.

Az előadásokat követően az elmúlt három önkéntes segítőjének adott át ajándékcsomagot Rózsa Zoltán.