Kovács Árpádnak le kell mondania, Kovács Árpád erkölcsileg megbukott – fogalmazott napirend előtti felszólalásában Füvesi Sándor (MSZP), aki utalt arra a Népszabadságban megjelent cikkre, amely a Fidesz helyi képviselőjével, a helyi református egyház belső életével, és azon belül is Kovács Árpád lelkész meglehetősen vitatott tevékenységével foglalkozott. Az országos napilap által feltárt tények alapján tudható, hogy Kovács Árpád ügyében a felkért egyházjogász az egyházi bírósági eljárás megindítását kezdeményezte a lelkész ellen, aki hogy ezt elkerülje, lemondott hivataláról. Sokan úgy értelmezték lépését helyben – így a Népszabadság –, hogy ezzel elismerte bűnösségét.
Önök nincsenek abban a helyzetben, hogy ítélkezzenek – válaszolt Dancsó József polgármester. Szerinte – és itt ne hagyott kétséget a felől, hogy a helyi MSZP-re gondol – bértollnokkal, egy pártnapilapban megjelenő cikk köszönőviszonyban sincs a valósággal. Hogy milyen tényekre és információkra alapozva mondta ezt, nem derült ki. A sajtó valamelyes hatalommal rendelkezik, de akkorával semmi esetre sem, hogy képes legyen egyházi bírósági eljárást elindítani egy lelkész ellen – tehetjük hozzá.
Németh Norbert (Jobbik) ügyrendi javaslatként arra a kérdésre várt választ Kovács Árpádtól, hogy miért mondott le itteni lelkészi hivataláról. Ezt a polgármester azzal utasította vissza, hogy ügyrendi javaslatként nem lehet kérdést feltenni. Kovács Árpád a hosszú percekig tartó vitában nem szólalt meg, így nem is cáfolta az elhangozottakat. Igaz, meg sem erősítette.
Bogdánffy Csaba (MSZP) vizsgálóbizottság felállítását javasolta Kovács Árpád ügyébe, amit Dancsó József azzal utasított vissza, hogy egy egyházi közösség ügyében ne illetékes eljárni a képviselő-testület.

Sokba kerül, de lesz helyi buszközlekedés
Az autóbusz közlekedés kapcsán Füvesi Sándor azon értetlenkedett, hogy a város a tavalyi év 29 milliós támogatása után az idén ugyanekkora összeget fizet a Körös Volánnak, miközben a helyi menetrend negyedével zsugorodott. Ezt a polgármester azzal vette védelmében, hogy a helyi tömegközlekedés nem kötelező önkormányzati feladat, ami lényegében annyit jelent: választani kell, legyen-e helyi buszközlekedés vagy sem. Emellett Dancsó József jelezte: a megyében található városok közül Orosházán a legalacsonyabb a jegyár. Kitért arra is – erre hírportálunk a testületi ülés beharangozójában utalt – hogy a Körös Volán Zrt. egyedül pályázott a buszközlekedés működtetésére. Nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy az önkormányzati támogatás összegének leszorítására ilyen helyzetben mekkora esély mutatkozhatott.

Alkotmánybírósági koki az önkormányzatnak
A tiltott, közösségellenes magatartások helyi szabályozásáról hozott rendeletet tavaly tavasszal a testület, amelyet az Alkotmánybíróság nemrégiben megsemmisített. Ezért ezt a rendeletet vissza kellett vonnia a képviselő-testületnek. Ennek kapcsán Fetser János (MSZP) felolvasta azt a hozzászólását, amit tavaly a rendelet elfogadásakor mondott el. Visszaigazolva látta az akkor elmondottakat. Akkor éppen arra kérte a testületet, hogy ebben a formában ne fogadják el a helyi rendeletet.

A polgármester arra kérte a jegyzőt, hogy tájékoztassa a képviselőket, hány alkalommal és milyen összegben állapítottak meg Orosházán ilyen cím szabálysértést és bírságot. Kiderült: kevés alkalommal és alacsony összegű büntetések születtek. (Tegyük hozzá, hogy ez a rendelet jogellenességét nem cáfolja.) A vita szellemi „csúcspontja” Zalai Mihály (Fidesz) alpolgármester kijelentése volt, aki úgy fogalmazott: a szocialistákkal ellentétben ők nem támogatják az anarchiát.

A Fidesz részéről hozzászólók védelmébe vették az emberi együttélés szabályait, noha bizonyára ők is tisztában voltak vele, hogy ennek önmagában kevés köze volt a napirendi ponthoz. Az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata ugyanis arra irányult, hogy a tiltott és közösségellenes magatartások formáit szigorúan meg kell határozni. Ezzel is védelmébe véve az állampolgárnak azt a jogát, amely óvja őket az indokolatlan és aránytalan büntetéstől.

Költségvetés: a zsugorodás nem zsugorodás
A város ez évi költségvetési rendelettervezete nagyjából 7,2 milliárd Ft-os bevétellel és ezzel szemben 8 milliárdos kiadással számol, így a hiány a 800-810 millió Ft-ra lehet becsülni. A rendeletet ismertető könyvvizsgáló jelezte, hogy sok közfeladat átkerült az államhoz, így a helyi költségvetés csak azokat a közfeladatokat tartalmazza, amelyek a helyhatóságnál maradtak.
Működési hiánnyal már nem készülhet önkormányzati költségvetés – hívta fel a figyelmet a könyvvizsgáló, rámutatva: az orosházi költségvetés eleget tesz ennek a követelménynek. (A közel 800 milliós hiány a fejlesztésekre felvett hiteleket jelenti.) Hozzátette: bár van kockázat a költségvetés teljesíthetőségét illetően, de ez mérsékeltebb a korábbi években tapasztaltaknál. Dávid Zoltán (Fidesz) bizottsági elnök a napirendi pont megtárgyalása kapcsán elmondta, hogy az adóbevételek növelésével és a működési kiadások csökkentésével sikerült egyensúlyban tartani a büdzsét.

Dancsó József az önkormányzatok adósságkonszolidációs folyamatáról elmondta: az olyan nagyságú városoknak, mint Orosháza a 40-70 százalékos körbe fog tartozni. A város az adósságáról az adatszolgáltatást megtette, ami kapcsán az illetékes szakminisztériumok olyan előzetes tájékoztatást adtak, hogy Orosháza esetében az adósságátvállalás a 40 százalékos mértéket érheti el. Mint a polgármester utalt rá: az adóerő-képesség alapján rangsorolták az ötezer főnél nagyobb lakosságszámú településeket. (Orosháza e tekintetben jó mutatóval rendelkezik.) A polgármester tájékoztatta a testületet, hogy a folyamatban lévő csatorna-beruházásra hivatkozva kérte a döntéshozókat, hogy az adósságátvállalás Orosháza esetében haladja meg a 40 százalékot. Ez egyelőre kérés, amiről később születik döntés.

Fetser János erre reflektálva jelezte: többségében egyetért a polgármester által elmondottakkal. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségvetési tervezet a helyi Fideszt szolgálja és nem a helyiek érdekeit. Utalt rá, hogy az egy főre jutó iparűzési adóbevétel a megyében Orosházán a legmagasabb. Ez értelmezésében annyit jelent, hogy amennyiben az önkormányzat ésszerűen használta volna fel az ebből befolyó összeget, nem lett volna szükség a magánszemélyeket sújtó kommunális adó bevezetésére. Egyben javaslatot tett arra, hogy szociális célokra (például tűzifaalap létrehozására) csoportosítsanak át 10 millió forintot az Orosházi Média Kft támogatásából, és ugyanekkora összeget a sporttámogatásból. Németh Norbert szégyennek nevezte azt a tényt, hogy a város költségvetési bevételi főösszege 13 milliárdról 7 milliárdra csökkent. Kritizálta azt az önkormányzati politikát, ami a látványberuházásokat helyezte előtérbe. (Ennek kapcsán rendre szóba került a főtér-beruházás.)

Több pénzt visz el az állam, mint amennyi feladatot – kapcsolódott bele a vitába Füvesi Sándor annak kapcsán, hogy az állam sok feladatot vont el az önkormányzatoktól.

Ez a költségvetés a fejlesztések költségvetése, én erre a költségvetésre büszke vagyok – vette védelmébe a rendelet-tervezetet Elekes Lajos társadalmi megbízatású alpolgármester. Visszautasította azt a jobbikos felvetést, hogy a csatorna-beruházás látványberuházás volna. Bogdánffy Csaba (MSZP) szerint egy költségvetésre nem kell büszkének lenni, hanem az előírásoknak megfelelően el kell készíteni. Elekes Lajos a költségvetési átcsoportosításra válaszolva elmondta: akár támogathatóak is volnának a javaslatok. Mégis feltette a kérdést, hogy ezek miért nem a költségvetés készítésekor fogalmazódtak meg. Utalt rá, hogy az Orosházi Média Kft. elfogadott üzleti tervvel rendelkezik, amit nem lehet egyszeriben megváltoztatni.

Németh Norbert szerint – szavait Németh Bélának címezte – aligha lehet eredménynek elkönyvelni azt a tényt, hogy drasztikusan csökken a város költségvetési főösszege. A Fidesz frakció tagjai körömszakadtig védték azt az álláspontot, hogy egy önkormányzat esetében nincs különösebb jelentősége a költségvetés nagyságrendjének. (Tény, hogy egy költségvetést több szempont alapján lehet mérlegelni és elemezni, de ezek sorában nem mondható elhanyagolható mutatónak a bevételi főszám.)

Egyenlő pályák egyenlő esélyek?
Egyetlen olyan sor sem található a költségvetésben, ami a Fideszt támogatná – utasította vissza az erre vonatkozó kritikát a polgármester, aki láthatóan eldöntötte, hogy nem akarja megérteni az ellenzéki bírálatot.
Nem akármilyen egyensúlytalanság jellemezte a pénteki testületi ülést. Az ülések lebonyolításának rendjét a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) határozza meg. Ez alapján egy képviselő egy napirendi ponthoz kétszer szólhat hozzá öt- és kétperces időterjedelemben. Ezt az ellenzék az elmúlt években sokszor bírálata. Az szmsz azonban semmilyen korlátozást nem tartalmaz a polgármesteri hozzászólással kapcsolatban. Dancsó József maximálisan élt ezzel a lehetőséggel. A költségvetési rendeletről szóló vita kapcsán két alkalommal és fél-félórát beszélt, amit azért nehéz volna „az egyenlő pályák, egyenlő esélyek” kategóriájába sorolni.
Nem okozott meglepetést, hogy a szocialisták egyetlen módosító indítványa sem kapott támogatást, így nem vontak el pénzt a helyi médiától és a sporttámogatási keretből sem. A költségvetési rendeletet végül 10 igen és 5 nem mellett elfogadták.

A vitában többször rendre utasította (vagy legalábbis próbálta) Fester Jánost a polgármester. „Bocsánat képviselő úr, nálam a szó” – fogalmazott egy alkalommal. Akkor még nem is tudhatta, mennyire fején találta a szöget.

Az orosházi turisztika Pusztaottlaka vonzásában
Zalai Mihály alpolgármester vezette fel a turisztikai iroda működtetéséről szóló napirendi pontot. Ennek értelmében a Pusztaottlaka külterületére bejegyzett Jövő Építők Turisztikai Desztinációs Menedzsment Közhasznú Egyesületet (TDM) bíznák meg Orosháza egységes turisztikai irányításával – érvelt az alpolgármester. Ehhez lenne szükség az előterjesztésben megfogalmazott turisztikai iroda működtetésére. Érvként annyi hangzott el a javaslat mellett, hogy ki kell küszöbölni azokat a párhuzamosságokat, amelyek eddig jellemezték a helyi turisztika feladatait ellátó szervezetek munkáját. Konkrétumok nem hangoztak el, ahogyan arra vonatkozóan sem hangzott el egyetlen érv sem: miért lenne jobb és hatékonyabb a két éve alakult egyesületre bízni ezt a tevékenységet. (Szó sem esett az egyesület szakmai referenciáiról, holott ez nem nevezhető elhanyagolható kérdésnek.)

27 millió forintot kivonnak az önkormányzati költségvetésből – érvelt a javaslat ellen Fetser János. Szerinte az egyesület jelenleg törvénytelenül működik, amely nemrégen alakult, 262 ezer forint alaptőkéje van és emellett 18 milliós adóssága. Nem értem, miért kell egy Pusztaottlaka külterületén bejegyzett egyesületnek odaadni az orosházi adófizetők pénzét? – tette fel a kérdést. Bűn vagy a bűn határát súroló az ilyen előterjesztést elfogadni – zárta szavait.

Horváth Krisztián, a TDM képviseletében szólt hozzá a vitához jelezte, hogy ő csupán tagja az egyesületnek, de nem tagja az elnökségnek. Nem válaszolt az egyesület pénzügyi helyzetére vonatkozó észrevételekre, csupán annyit mondott: beruházásigényes a turisztikai iparág, ez magyarázza a egyesület 18 milliós mínuszát.

Fetser viszontválaszában elmondta: a közhasznúsági jelentés szerint ez az egyesület törvénytelenül működik. Szerinte sokkal célravezetőbb lenne, ha ilyen feladatokra az önkormányzat hozna létre egy nonprofit céget. Elekes Lajos alpolgármester szerint egyáltalán nem törvénytelen, és semmilyen idevonatkozó szabályt nem sért, ha egy egyesület adóssággal rendelkezik.
Dr. Nikolics Nikoletta aljegyző hozzászólásában elmondta: elszámolási kötelezettséggel adna pénzt az önkormányzat az egyesületnek, és a nem rendeltetésszerű felhasználás esetén visszafizetési kötelezettség terhelné őket.

A cég jelenlévő képviselője nem tudott arról nyilatkozni, hogy jelenleg törvényesen vagy törvénytelenül működik az egyesület. Minthogy Horváth Krisztián nem tagja az egyesület elnökségének így a jogosítványa sem volt meg arra, hogy nyilatkozzon. (Miért nem küldött az egyesület kompetens személyt az orosházi testületi ülésre, ha olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak a napirendi pontnak?) Arra tett ígéretet, hogy az egyesület elnökségének jelzi a testület kérését, és ezt követően egy héten belül írásban válaszolnak. Tény, hogy az egyesületi beszámoló csak a 2011-es évről áll rendelkezésre, a tavalyi évről még nem. (Ebben nincs semmi meglepő és szabálytalan.) Ugyanakkor senki nem cáfolta, hogy ne volna valós a 18 milliós deficitről szóló Fetser Jánostól származó állítás. Ez az összeg az alaptőkéhez (262 ezer forint) nagyon magasnak nevezhető – tehetjük hozzá.

Zalai Mihály alpolgármester arra tett javaslatot, hogy miután tisztázták az egyesület pénzügyi helyzetét, márciusban térjenek vissza az előterjesztésre. Így azt levették a napirendi rend sorából, amiről a következő testületi ülésen döntenek.