- derül ki a Duna House MTI-nek küldött csütörtöki elemzéséből.

A közlemény szerint ebben a piaci szegmensben, amely a Duna House prémium portfoliójának 2-2,5 százalékát adja, a külföldi vásárlók szerepe az utóbbi években folyamatosan csökkent, a keresletet a tőkeerős hazai magánszemélyek és vállalkozások határozzák meg. A korábbi spekulánsok helyett hosszú távban gondolkodó családi cégek és befektetők jelentek meg a piacon, akiknél a presztízs mellett már a konkrét hasznosíthatóság a fő szempont - közölték.

A Duna House adatai szerint a kastélyok átlagára a községekben, kisebb városokban 330-350 millió forint körüli mozog, megyei jogú városokban 650 millió forint, míg a Budapest belterületén 1,8 milliárd forint. A piacon jelenleg is találhatók többmilliárdos, ritka esetekben 10 milliárd forint feletti tételek is.
A kínálat több mint fele már felújított, újszerű állapotú, így a vevők számára a kockázatot nem a vételár, hanem a magas fenntartási költségek jelentik. Egy műemléki épület korszerűsítése a vételár többszörösébe is kerülhet, a havi rezsi pedig milliós tétel lehet. Egy ilyen ingatlan korszerűsítése ma már hőszivattyúval, okosvezérléssel és modern fűtéssel elengedhetetlen a hasznosíthatóság és az értéktartás szempontjából - idézi a közlemény Szegő Pétert, a Duna House vezető elemzőjét.

Az ingatlanközvetítő adatai szerint a nagyvárosi kastélyok fél-egy év alatt gazdára találhatnak, Budapesten átlagosan másfél év, a vidéki kúriáknál pedig akár két év is lehet az értékesítési idő.

A keresletet leginkább a turizmus (butikhotelek, rendezvényhelyszínek) és a reprezentatív céges központok kialakítása hajtja, illetve a magánrezidenciák iránti igény is stabil - írták.