A következő négy évben szeretnék ezt az uniós átlag közelébe, körülbelül 2 százalékra emelni - erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter pénteken a Kossuth Rádióban.

A miniszter hozzátette: hosszú távon az Európai Uniónak is az lesz az elvárása - amit valószínűleg körülbelül egy éven belül egy európai kutatási törvényben is rögzítenek -, hogy 3 százalékot kell megcélozni minden tagállamnak kutatás-fejlesztésre.

Kiemelte, hogy a magyar kormány hosszú távon gondolkodik. Tisztában van azzal, hogy van néhány sorsfordító kérdés, többek között a klímaváltozás, az energiahelyzet, a biztonság, az egészség, a demográfia, amelyekre nem lehet rövidtávú megoldásokat adni.

Úgy fogalmazott: középtávon reálisnak látszik az, hogy évente több 10 milliárd forinttal növeljék a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat.

Kérdésre válaszolva a miniszter beszélt arról, hogy a Gondosóra program miatt tettek már feljelentést, és nyomozás is indult az ügyben.

"Ez egy 100 milliárdos program volt 4 év alatt, és mi most úgy látjuk, hogy ezt körülbelül a feléből nagy magabiztossággal, de lehet, hogy a harmadából, negyedéből is meg lehet oldani" - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy a 4iG-nek az összes szerződését megvizsgálták, és körülbelül még mintegy 200 milliárd forintos informatikai élő szerződésállománya van.

"Tehát nyújtják a szolgáltatást, egyébként ezek sokszor nagyon fontos rendszerelemekhez kapcsolódnak, úgyhogy nekünk az is egy felelősségünk, hogy az állam működőképességét biztosítsuk, nem lehet kapkodni, és vélelmek alapján indokolatlanul intézkedni" - mondta.

"A mi dolgunk az, hogy megtegyük a feljelentéseket, ezeket meg is fogjuk tenni" - hangsúlyozta, hozzátéve: eddig két nagyobb ügyben jártak el így, és a következő egy-két hétben további, körülbelül tucatnyi ügyben fognak feljelentést tenni.

Hozzátette: azok már nem lesznek 100 milliárdos volumenűek, de több 10 milliárd forintosak igen.

Mint közölte, jelentős problémának tartja az e-ingatlan projektet. "Ezzel kapcsolatban is készül egy bejelentéstervezet" - mondta, kiemelve: itt körülbelül 22-23 milliárd forintot költöttek el. "Lényegében újra kellett kezdeni a projektet, egy alapmodulon kívül nem sok valódi modulja működött a rendszernek" - tette hozzá.

A miniszter beszélt a Magyar Kutatási Hálózatról (HUN-REN) is. Felidézte: 2019 óta tart a kutatóhálózat kálváriája, először ELKH-vá (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) alakult, utána létrejött a HUN-REN nevű intézmény.

Hozzátette: a modellben vannak jó elemek, például az, hogy hosszú távú finanszírozása van az intézményrendszernek, ami kiszámíthatóvá teszi a működést.

Az nem volt jó elem, hogy egy sajátos jogállású intézményt, tulajdonképpen egy kekvát hoztak létre, ami azt is jelenti, hogy nincs közvetlen ráhatása semmilyen minisztériumnak erre az intézményre - a HUN-REN magát irányítja.

"Azon túl, hogy mi kifejeztük a minisztérium és a kutatóközösség álláspontját, hogy a hazai kutatás más vezetéssel képzeli el a jövőt, nem tudjuk utasítani őket, hogy távozzanak, nem tudjuk őket felmenteni" - mondta, hozzátéve: szándékukat jelezték, és az utóbbi hetekben nyitottságot tapasztalt az ügyben a HUN-REN részéről.

Elmondta: a már bemutatott tudománypolitikai után pár héten belül megmutatják a nagyközönségnek digitalizációs stratégiájuk fő elemeit is.

Kiemelte:

egy év múlva az első eredmények már láthatók lesznek, tehát el tudják kezdeni digitalizálni a közigazgatás működését, közzéteszik azokat a pályázatokat, amelyek a vállalkozások digitalizációját érdemben tudják támogatni, és elkezdenek a képzési programokba beépülni a digitális kompetenciákat fejlesztő kurzusok, tananyagok.