Az üzleti és szervezeti élet főbűnei a menedzsmentinnováció fő akadályait is képezik: a felszínen etikusnak és szakszerűnek tűnő döntések mögött gyakran az erkölcstelenség elpalástolásának szándéka rejlik. Sok próbálkozás van az etikus magatartás megvalósítására, azonban etikus szervezetet építeni csak jellemes vezetők tudnak. A Rádió Orient műsorában Tomka János, a KPMG akadémia igazgatója mutatta be a menedzsment hét főbűnét.

Arisztotelész hét halálos főbűnről beszél műveiben. A téma sokakat megragadott és foglalkoztatott a történelem során. Gandhi például az elvek nélküli politikát, a munka nélküli jómódot, valamint az erkölcs nélküli kereskedés veszélyét emelte ki. A modern értelmezések tanulmányozását követően állította össze szubjektív beosztását Tomka János főiskolai tanár. „Az általam meghatározott hét főbűn között az első pillanatra nagyon erkölcsösnek és szakszerűnek tűnő megoldások vannak, amelyek valójában az erkölcstelenség palástolására szolgálnak” – magyarázta.

1.) A kreativitás elfojtása és 2.) az ötletlopás
Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége kiemelte, az üzleti és szervezeti élet fő bűnei jelentik a menedzsmentinnováció egyik fő akadályát. „Amikor egy nagy szervezetben egy munkatárs felfed egy ötletet és elindul a megvalósítás útján, ezer veszéllyel találkozik. Ilyen például az idő előtti ítélet, a politikai játszmák befolyása, siker esetén az ötlet kisajátítása, valamint az innovációtól idegen munkafolyamatba való belekényszerítés” – sorolta a KPMG akadémia igazgatója.


3.) Az etika elvetése
Tomka hozzátette, az szintén főbűnnek számíthat az üzleti etika létjogosultságának tagadása, az etikusság elvetése a haszon miatt. „További problémát jelentenek a becstelen emberek sikerei, illetve amikor a jóhiszemű emberek rádöbbennek az etikus magatartás eredménytelenségére és cinikussá válnak, változtatnak értékrendjükön” – tette hozzá Dudás Ferenc közigazgatási szakértő vendége.

4.) Kiszervezett erkölcsi aggályok
Az etikátlan üzleti folyamatok kiszervezése nagyon rizikós, mivel minél távolabb tartjuk magunktól a problémákat, annál kevésbé szembesülünk azok etikai dimenzióival – hangsúlyozta a tanár. Gyakori, hogy a szervezeten belül a vezetők delegálják a kínos döntések kommunikálását. Emellett a nem pénzbeli fizetőeszközök alkalmazásának is nagy a veszélye – sorolta Tomka János a további főbűnöket.

5.) Lelketlen menedzsment
A Rádió Orient vendége elmondta, a 19. században az egyetemi képzés fő tantárgyai között volt morálfilozófia, vagyis az etika. Az erkölcstan oktatása azonban a 20. században teljesen eltűnt, mivel a nagy iskolák nem tudtak megállapodni az etikai alapelvben. Kimondták, hogy egy jó szervezetet, menedzsmentet etikai szempontok nélkül is lehet csinálni. Tomka János itt a menedzsment kézikönyvben foglaltakra hívta fel a figyelmet. „A modern menedzsmenttechnikáknak demoralizáló hatása van. A nagy szervezetekben előforduló események bizonyos területeken a holokauszt során előforduló jelenségekhez hasonlíthatóak. A távolságtartás és a kvantifikáció problémája mellett a kategorizálás és a kirekesztés is nagyon jellemző” – emelte ki a vendég.

6.) Türelmetlenség
A tananyag elméletileg nagyon könnyű, azonban a gyakorlatban roppant nehéz megvalósítani – hangsúlyozta a főiskolai oktató. Tomka elmondta, sok próbálkozás van az etikus magatartás megvalósítására, azonban etikus szervezetet építeni csak jellemes vezetők tudnak. „A jellem a bizalom csatlakozási pontja, amellyel a követők a vezetőhöz kapcsolódnak. Emellett ez a vezető belső hajtóműve és féke” – jelentette ki a Rádió Orient vendége. Hozzátette, az etikus viselkedéstől azonnali gazdasági eredményt várni rossz hozzáállás és számos esetben nem is jelentkezik gazdasági haszon.

7.) A munkaközösség félelemben tartása
Dudás Ferenc vendége a félelem torzító hatására is felhívta a figyelmet - a szorongás demotiválttá vagy éppen rosszindulatúvá teszi az embereket. Éppen ezért is a vezető szerepe nagyon fontos ennek csökkentésében. Emellett a közösségépítésben játszott tevékenység sem hanyagolható el. „A közösségtudatosság elvesztésével a versenyzők frusztráltak lesznek, a szervezet pedig kaotikussá és alulteljesítővé válik” – zárta szavait a szakértő.